A Látogatóközpont
bemutatása
A Kecskeméti Városháza komplex műemléki felújítását követően megnyílt a Városháza Látogatóközpont, és benne a „Kecskemét, hirös város” – várostörténet a középkortól napjainkig című kiállítás.
A Lechner Ödön–Pártos Gyula-féle szecessziós városháza felújítása, és benne az interaktív kiállítás létrehozása révén Kecskemét városában is létrejött egy olyan ikonikus turisztikai vonzerő, amely miatt önmagában is érdemes felkeresniük az alföldi várost a turistáknak. A városháza felépítésére 1893 és 1895 között került sor, a dísztermet 1897-ben fejezték be.
Az új funkciókkal egy új típusú, 21. századi városháza-használat valósult meg Magyarországon, ennek bevezetésével fontos cél volt új, egyedi élményt nyújtó turisztikai attrakció létrehozása.
Összefoglalói
Előtér - Köszöntő
A látogatót a legendás „Árpádka” köszönti a város jelmondatával: „Sem magasság, sem mélység nem rettent”. A városháza oromzatán őrködő harcost ábrázoló bronzszobornak a helyi lakosok adták e becenevet. A város történelmi gyökereihez visszavezethető jelmondatot később Lechner Ödön és Pártos Gyula, a Városháza építészei mottóként használták terveiken. Ebben a teremben a kecskeméti utcák hajdani olajlámpásainak emlékére az utolsó lámpagyújtogatóval és a város közvilágításának történetével is megismerkedhetünk.
1. terem - Kezdetek
Vajon honnan ered Kecskemét neve? Talán egy kecske volt a névadó? Netán a Bak csillagkép? A lehetséges válaszokon kívül a városhoz kapcsolódó szólásmondásokkal és Kecskemét történelmének kezdeteivel, valamint városvédő szentjéhez, Szent Miklóshoz kapcsolódó történetekkel, épületekkel, műalkotásokkal is megismerkedhet a látogató.
2. terem - A tornyok városa
A város a török időkben/A város a barokk korban, amikor a templomok épültek
„Kecskemét a tornyok városa” – tartja egy mondás... a vallások sokféleségének, a vallási tolerancia egyik kiemelkedő példája a város, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint számos temploma és persze azok tornyai, amelyeket interaktív installációkon keresztül tanulmányozhat a látogató. A kiállítótér középpontjában egy török varázsköpeny áll, amely maga mondja el történetét Mikszáth Kálmán Beszélő köntös című kisregényének kalandokban bővelkedő leírása alapján. A teremben megismerkedhetünk a török idők viszontagságaival és a pestis 18. századi rettenetes pusztításával is.
3. terem – Aranykor
A város fejlődése a 19. században
A 19. században virágzott Kecskemét és a környező puszták gazdasága, növekedett a város. Kiváló vezetői, Lestár Péter, Kada Elek polgármesterek nagyívű terveket kovácsoltak, amelyeket sikerre vittek. Kórházak, parkok, iskolák, kulturális intézmények sora épült ebben az időszakban, amelyet méltán nevezhetünk a város aranykorának. Az 1848–49-es szabadságharc és bukása érintette az országnak ezt a régióját is. Egyebek között a bujdosó katonák tovább szaporították a szegény rétegek romantikus együttérzését élvező betyárok amúgy is népes csapatait a hatóságok bosszúságára. Néhány hírhedt haramia története is megelevenedik a falakon.
4. terem – A városháza
Kecskemét szecessziós építészete
Lechner Ödön és Pártos Gyula harmonikus, szecessziós stílusban tervezett Városháza épülete a Kossuth téren ma is Kecskemét fókuszpontja. Az épület tömegét jól érzékelteti a Városháza makettje. A változatos homlokzati és beltéri épületdíszítő motívumok jelentésével, jelképrendszerével pedig 3D-s interaktív játék segítségével ismerkedhetnek meg a látogatók. Ha valaki kedvet kap „belekóstolni” az építész szakmába, egy tervezőasztalon kipróbálhatja magát. Aki pedig a város szecessziós építészetében kíván mélyebbre ásni, egy interaktív monitoron megteheti.
5. terem - Kecskemét és a művészetek
Képzőművészet, színház, rajzfilmek, irodalom
A Kecskeméti Művésztelep a magyar képzőművészet történetének egyik mérföldköve. Iványi- Grünwald Béla festőművész kezdeményezésére jött létre a 20. század elején a különleges műteremház-együttesből és mesébe illő parkból álló kolónia, amely tehetséges művészek sorának adott paradicsomi otthont és alkotóteret. E teremben nemcsak a képzőművészettel ismerkedhet a látogató, hanem Katona József Bánk bán című drámájának hologram előadását is megnézheti a Katona József Színház makettjének interaktív forgószínpadán. A rajzfilmek rajongói betekinthetnek a Kecskeméti Rajzfilmstúdió munkásságába, és ha a sok információ befogadása kicsit elfárasztotta volna a nézőket, az 1911-es kecskeméti földrengést szimuláló gépen kicsit felrázhatják magukat.
6-7. terem - Kecskemét és Kodály Zoltán
Kodály Zoltán életműve és a kecskeméti Kodály Intézet
Kecskemét városa ad otthont a Kodály Intézetnek, amely Kodály Zoltán világhírű zeneszerző és zenepedagógus módszerét tanulmányozó magyar és külföldi diákok központja. E két teremben Kodály életművével és zenepedagógiai munkásságával ismerkedhet meg a látogató. A városháza harangjait imitáló maketten pedig Kodály Toborzó című művének harangjáték változatát is meghallgathatja, akárcsak a főtér járókelői, amikor élőben szólaltatják meg a harangok Kodály és más zeneszerzők híres műveit.
8. terem – Kecskemét jelene
Kecskemét városa ma – sport, repülés, autóipar
A mai Kecskemét büszkesége egyebek közt az itt működő Mercedes-gyár, de hasonlóképp fontos a helyiek számára az itteni sportélet, különösen a futball. A híres Kecskeméti Repülőnapok az ország minden pontjáról idevonzzák a repülés szerelmeseit. Az évente megrendezett légibemutatóból egy kis filmes ízelítőt ad a kiállítás. Ha pedig egy autóból szeretnénk élvezni a sebességet, beülhetünk egy valódi Mercedesbe, és közben egy szimulátor segítségével végig vezethetünk Kecskemét 1930-as évekbeli utcáin, amelyeket korabeli térképek és archív képeslapok alapján modelleztek le a kiállítás készítői.
